A kultúra nem vész el, csak átalakul.




Kétezer évvel ezelőtt lantművészek voltak a sztárok. Néhány ezren hallgatták őket, slágereik szájról szájra terjedtek. Ma a legsikeresebb zeneszerzők gitáron és szintetizátoron játszanak, és milliók hallgatják műveiket. A kultúra és a technológia évezredek óta együtt koncertezik.

Előbb volt a fémkohászat, aztán az acélhúrok, és így született a zongora. A vegyipar lombikjaiból bújt elő a fénykép és a film, az ipar teremtette meg az autóversenyzést. Ma többen izgulnak számítógépes játékok interaktív sztoriján, mint ahányan operába járnak. A bakelitlemezt felváltotta a CD, majd az MP3.

A kultúra nem vész el, csak átalakul. A kultúra annyit jelent, hogy az egyik ember mondani akar valamit a többieknek. Kétezer éve lanttal a kezében mondta el, ma talán rapdalban, tévéműsorban vagy blogon. Nem érdemes keseregni! Száz éve többen táncoltak csárdást és palotást, az igaz. De senki nem mehetett lézerszínházba. Ma pedig van lézerszínház is és csárdás is, és az a legjobb az egészben, hogy mindenki kiválaszthatja, melyik érdekli.

Ötezer éve kőbe vésték, száz éve papírra nyomtatták. Ma pedig felteszik a netre. Sőt feltesszük: megteheti akárki! A kultúra, a hír, az információ nem váltott lóval, hanem DVD-n, neten, mobilon terjed. Százmilliókhoz juthat el világszerte. Bárki megmutathatja az interneten, mit tud: írhat, zenélhet, közzéteheti rajzait vagy fényképeit, és fogadhatja a gratulációkat. Nem kell már ehhez kiadóknál kilincselnie. Majd kilincselnek nála a kiadók, ha a neten sikere van.

Nemcsak a jövő, hanem a múlt magyar sztárjainak is az interneten a helyük. Gyerekeink és a világ gyerekei már nem a könyvtárban kutatnak Toldi Miklós után, hanem rákeresnek. Ha a neten nem találják, akkor számukra Toldi és Arany János nem élt, nem él, és nem fog élni. Úgyhogy kénytelenek leszünk újratemetni a hőseinket. Online.

Rendezte: Gacs Réka

Többet akarok tudni, elolvasom a háttéranyagot!